Nem is régen magyarok és románok borultak egymás nyakába. A veszprémi tragédia összehozta a két nemzetet. A román sajtó meghatottan cikkezett a nemzeti büszkeségük halálát követő magyar gyászról. Azt lehetett hinni, hogy vége az ellenségkép gyártásnak, vége a magyargyűlöletnek.
- valóban megható volt Cozma halála után az ország együttérzése -
A koporsót még Magyarországon, több városban ezrek várták. Könny, gyertyák, virág és bánat. A bukaresti temetőben – ortodoxoknál igen nagy tisztességként – magyar barátok, játékostársak vitték a koporsót. A román gyászolók megtapsolták őket.
- hittünk abban, valami végleg megváltozik -
Aztán jön Március 15-e, a nemzeti ünnepünk. Sólyom László köztársasági elnök székelyföldön mondana beszédet – ha beengednék. Mindenki megdöbbenésére elnökünket eltanácsolta a román vezetés:
A román hatóságok azt üzenték Sólyom Lászlónak, hogy nem lenne alkalmas a látogatása ebben az időszakban, tekintettel arra, hogy szerintük a magyar köztársasági elnöknek szándékában állt a területi autonómia támogatása – közölte pénteken hivatalos forrásokra hivatkozva a román Mediafax hírügynökség. A névtelen „hivatalos források” azzal indokolták a román hatóságoknak ezt a közlését, hogy „a románoknak és a magyaroknak egységeseknek, nem pedig megosztottaknak kell lenniük, főleg akkor, amikor a gazdasági válság súlyosbodik” – olvasható a Mediafaxnál. (forrás-mno.hu)
- minden csoda három napig tart -
A román-magyar barátság, a kormányzati eltökéltség a bűncselekmények visszaszorítására, és talán a virágok is elhervadtak Cozma sírján.
A pszichológia szerint az ember rövid távú memóriája hét napig emlékezik, aztán a lényegtelen dolgokat eldugja valamelyik „háttértárolóba”.
- pedig azokra a napokra jó lenne sokáig emlékezni -
Mai bölcsességünk:
Minden kisgyerek okos, a legtöbb felnőtt ostoba. Ezt teszi a nevelés.
(Móra Ferenc)
